Mikor Volt A Trianoni Béke
- A középkori mérnöki csodáktól II. Miklós szerelméig – ezek voltak a hét legérdekesebb cikkei » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Mikor volt a trianoni béke 4
Ezen a napon, december 1-én ünnepli egyébként Románia, hogy Erdéllyel egyesült.
A középkori mérnöki csodáktól II. Miklós szerelméig – ezek voltak a hét legérdekesebb cikkei » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
A Kr. e. VIII. századot az ókori Közel-Kelet történetével foglalkozók asszír évszázadnak is szokták nevezni. Asszíria ugyanis ebben az időszakban kezdett megerősödni, felemelkedni, és Egyiptom kivételével a térség valamennyi államát a hatalma alá hajtani, hogy a következő száz év alatt majd elérje kiterjedésének csúcsát, és ugyanilyen gyorsan, sőt még gyorsabban összetörjön egy újabb hatalom, Babilon nyomása alatt. A villámgyors asszír terjeszkedés körülbelül Kr. 740 és 722 között érte el a két zsidó királyság közül az északi, nagyobb és erősebb Izrael királyságát, amelynek ekkor Szamária volt a fővárosa. Húsz év sem telt bele, és Asszíria előbb érdekeltségi területévé, azután vazallus királyságává, végül teljesen bekebelezve, önállóságát megszüntetve, lakosságát elhurcolva, saját államának részévé tette a néhány évtizede még prosperáló országot. Vajon milyen nyomot hagyott a Bibliában ez a nemzeti tragédia? Hogyan értelmezte Izrael vallásos hagyománya Szamária elestét, az északi királyság megszűnését, és hogyan hatott mindez az Ószövetségre?
Kiderül a száz évvel ezelőtt megjelent hírekből, hogy miért kellett megszüntetni az irredenta egyesületeket hazánkban; kiderült, hogy lesz-e autóbuszjárat Békéscsabán és az is, hogy mit csinált a fiatal Fábry Károly egykoron a vasútállomás mellett. Fizessenek a gazdagok – most éppen Bulgáriában. Országos hír – Feloszlatott egyesületek Érdekes cikket közölt a Körösvidék 1921. július 7-én a címlapján "Irredentizmus" (olyan mozgalom, amely más országok területeinek elcsatolását követeli etnikai alapon vagy történelmi jogokra hivatkozva – a szerk. ) címmel. Rögtön az első mondatból kiderült, mi késztette az írás megjelentetésére a csabai lapot: "A kormány egy rendelete feloszlatta az irredenta egyesületeket, azokat, amelyek kimondottan küzdöttek Magyarország régi határaiért, területi integritásunkért". Miért is tette meg ezt a lépést a Bethlen István vezette magyar kormány? A revízió, azaz a trianoni béke felülvizsgálata természetesen ezután is a legfontosabb külpolitikai célja volt a politikai elitnek, de ezt a külföldi hatalmak nem nézték jó szemmel.
Az irredentizmus nem az egyesületekben van jelen, hanem "hozzátartozik minden magyar ember énjéhez s azt kiirtani csak minden magyar megölésével lehet". Csak mosolyogni lehet – folytatta a lap -. hogy ezzel a rákényszerített lépéssel megszűnne az irredentizmus Magyarországon, hiszen "a magyar irredentizmus csak az erőszakos határok megszüntetésével szűnik meg". Helyi hír – Közlekedés Lesz vagy nem lesz autóbusz közlekedés Békéscsabán? A Körösvidékben időként felröppent egy-egy hír az örömteli eseményről, de a felbuzdulást – legalábbis eddig – sosem követték tettek. A legújabb fejleményekről a Körösvidék 1921. július 7-én megjelent számában olvashattak őseink. A cikkből kiderült, hogy régi vágya Csabának, hogy "a kevés és drága bérkocsi s a motoros közúti vasút" mellett megjelenjen valami olcsó és jó tömegközlekedési lehetőség a városban és környékén, ami "meghatározott utvonalakon közlekedve a vasúti pályaudvarral való összeköttetést fentartsa". A településen gondot jelentett, hogy az esti budapesti és a reggeli szegedi vonatnak nem volt csatlakozása a kisvasúthoz és "a néhány horribilisen drága bérkocsi csak a kiválasztottaknak elegendő".
- Huawei p smart 2018 kijelző
- Szíki Károly: FORRÓ ŐSZ - A Trianont Tagadó Társaság az 56-os budapesti helyszíneken - Amerikai Magyar Hírlap Online
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Mikor volt a trianoni béke 9
- Mikor volt a trianoni béke 3
- Egy csempészper az osztrák határ mentén
Mikor volt a trianoni béke 4
Az Országgyűlés néma fölállással emlékezett, amiben a Fidesz-frakció nem vett részt. Képviselőik kivonultak az ülésteremből. Indokuk az volt, hogy Trianon ügyében nem született konszenzus a pártok között, és a plenáris ülésen nem volt alkalom arra, hogy a fiataldemokraták elmondják "differenciált véleményüket". Azóta született konszenzus Trianon ügyében? Egyáltalán, kivel kellene leginkább konszenzusra jutnunk? Saját magunkkal, vagy a szomszéd népekkel? A kérdés egyszerre fölösleges és költői, hiszen a válasz nyilvánvalóan: is-is. A szomszédságban akad arra példa, hogyan lehet érzéstelenítve szétválasztani múltat és jelent. A szlovákoknak például külön szavuk van a történelmi és a jelenlegi Magyarországra. Jelezvén, hogy előbbi egy soknemzetiségű állam volt, ahol a többi néphez képest a magyarok voltak a legnagyobb lélekszámban, azok összlétszámával szemben azonban kisebbséget alkottak. Utóbbi pedig a déli szomszédjuk. Persze a szlovákoknak nálunknál egyszerűbb dolguk van. Trianon számukra az önálló államiság első lépéseit jelentette (igaz, előbb a csehekkel társbérletben), nálunk száz éve feldolgozásra váró trauma.
És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy Váradon egy Ady énekelt, És holnapot hirdettek magyarok. És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsőket és sírokat nekünk, Magyar bölcsőket, magyar sírokat, Dicsőség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha őt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Szőnyi László viszont csavar egyet ezen az elképzelésen, szerinte a regény "az osztályharcban megnyilvánuló nemzeti öngyilkosság allegóriája", vagyis a "a szexuális, faji-származási és önérvényesítési komplexében jóvátehetetlenül megsérült" Vizyné az, aki elpusztítja saját magát a megalázott Annával, a kötet eleji ima pedig elsősorban érte szól. Anna a parasztságot jelképezi, akit Ficsor "elvtárs" szolgáltat ki az uralkodó osztályt képviselő házaspárnak, hogy magát mentse szorult helyzetéből. Anna végül abba rokkan bele, hogy nem képes szavakba önteni szenvedéseit. Kosztolányi 16 évvel élte túl a trianoni békeszerződést, és mindig foglalkoztatta a leírhatatlan veszteség elbeszélése. Márai Sándor nekrológjában a beteg és végletekig elkeseredett író szavait idézte: A magyar író Trianonba hal bele. A cikk az ajánló után folytatódik Legyél te 2021 Szupertanára! Az év Szupertanára címmel a Dívány és a Lidl idén is keresi az év legkreatívabb, legszuperebb módszerekkel dolgozó pedagógusát. A pályázatra olyan pedagógusok jelentkezését várjuk, akik egyedi és kreatív módszereikkel színt visznek a magyar oktatásba, akik ki tudnak lépni a tankönyvek által alkotott keretek közül, akik könnyen veszik az akadályokat és nincs számukra lehetetlen, ha kihívásokról van szó.
Ez nyilvánvaló áldozatokkal járt volna, ellenben sok mindent tisztába tett volna. A szomszédos Románia azonnal megszabadult Antonescutól, amikor a Vörös Hadsereg a határaihoz ért. A magyar politikai vezetés viszont pragmatizmus helyett újra meg újra az inkább amúgy is csak névleg létező dzsentriattitűdhöz fordult, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország hadszíntér legyen. A saját csapdájába esett bele: a revizionizmushoz való, minden mást félresöprő ragaszkodás nyomán lehetetlenné tette az esetleges revízió halovány esélyét is. Ugyanakkor az előző negyedszázad eseményei – ideértve a zsidóság folyamatos kiszorítását a közéletből – azt jelzik, hogy sanszos, hogy ez nem is történhetett volna másként. A kényszerű revizionista politikából épp ésszel nem is lehetett volna kifarolni. A trianoni békediktátumot 1947-ben felülírták a párizsi békék, de a feldolgoz(hat)atlanság velünk maradt.
