Ibsen Ha Mi Holtak Feltámadunk: Ha Mi Holtak Feltámadunk - Ibsen Drámája Az Rs9-Ben - Színház.Hu
Az alaphelyzetben egy, az élettől megcsömörlött, az elért hírnévnek sem örvendő művészt (szobrászt) látunk, aki pályája elején küzdött az elismerésért, egy modell segítségével meg is alkotta az "igazi" nagy alkotást (a feltámadás című szobrot). Ezek után élvezte a sikert, amely jóléthez vezette és ezzel együtt új házassághoz is. Most a mű elején a beérkezettség csömörét éli át, semmi nem érdekli, a fiatal felesége sem inspirálja alkotásra, unja az életét. Ezt a depresszió-közeli állapotot nagyon hamar felismerhetjük, a házaspár beszélgetésének első néhány percéből kiderül, hogy két összeszokott, de egymásra már nem ható ember ül a szemünk előtt. Eddig a pontig átlagos, ismerős és jól átélhető a történet, már csak az a kérdés, hogy hova vezetnek a szálak. Annyira sok variáció nincs is, mivel Ibsen darabról van szó, azt várjuk, hogy jöjjön elő a múlt kísértete és ezt meg is kapjuk. A művész találkozik egykori ihletőjével, aki bebizonyítja számára, hogy nem csak most, de annak idején sem élt jól, nem tudott értelmes kapcsolatot kiépíteni senkivel, így logikus módon nincs is más hátra, mint próbálkozni az újrakezdéssel - hátha a két kiégett embernek most, amikor semmiben nem hisznek már, együtt mindez sikerülhet már túl az élet delén.
Ibsen ha mi holtak feltámadunk e
- Revizor - a kritikai portál.
- Hírek
- Kísértetek / Solness építőmester / Ha mi holtak feltámadunk · Henrik Ibsen · Könyv · Moly
- Ibsen ha mi holtak feltámadunk son
Ibsen nem láthatta előre az Ulfheim-típus veszélyességét, aki nem éri majd be a kultúra elhárításával, hanem pisztolyt rántana, hacsak említik is. A viharzó csúcsok között egymásra és önmagára ocsúdó emberpár a látszatlét, az élethazugság szétfoszlását tudatosítja, mielőtt belepusztulna. A tragikus Rubek és Iréne nem menekülhetnek már, mert nem marad mibe és hova menekülniük. A művész sorsának talán a legalapvetőbb paradoxona csendül meg a Ha mi holtak feltámadunkban. »A művész az életre vágyik, de csak a munkában tud megvalósulni«. A búcsúzó Ibsen vigasztalan, mint aki rosszat sejt a jövőben, mert olyat tud a múltról, ami nem ígér jót. Ő is tükröt tartott a világnak – akárcsak Shakespeare" (Deák Tamás) Az első rész a tengerparton, a második és a harmadik rész a hegyek között játszódik. Fotó: Duró Gábor IBSEN: Ha mi holtak feltámadunk – drámai epilógus egy felvonásban – Az RS9 Színház bemutató előadása Arnold Rubek professzor, szobrász: Koleszár Bazil Péter Maja, a felesége: Facskó Marica Igazgató: Kassai László Ulfheim: Baksa Imre Ismeretlen hölgy: Á lmosd Phaedra Diakonissza: xxx Fordította: Kúnos László Dramaturg: Abody Rita Díszlet: Uglár Csaba Fény-hang: Csáki Rita Tanácsadó: Dr. Balogh Judit Rendezte: Lábán Katalin BEMUTATÓ: 2015. november 18., szerda, 19:30 TOVÁBBI ELŐADÁSOK: 2015. november 19., 29.
Ibsen 1899-ben írt "drámai epilógusa" valójában csak a formájára nézve drámai mű, ha a lényegét vesszük szemügyre, akkor inkább zord lírai költemény, a művészetért önmagát feláldozó ember tragikus csalódásának a kifejezése. A korosodó Rubek professzor, a híres szobrász és fiatal felesége, Maja már nem szereti egymást. Maja a saját jövőjét a vad vadásszá transzponált Ulfhejm földbirtokosban véli megtalálni. Férje jövője legsikeresebb szobrának egykori modellje, a feledés vagy a nemlét homályából elősejlő Irenéhez kanyarodik vissza. Bármerre is indulnak, egyetlen dolog hiányzik belőlük az úton: a cselekvő szeretet. "Ha mi, holtak, feltámadunk… – azt látjuk, hogy sohasem éltünk. " Mintha Tolsztoj szavai csengenének vissza: az ember a halállal szembesülve érti meg, hogy nem úgy élt, ahogy kellett volna. Mert szeretet nélkül holtnak érzi magát az ember. Igazán szeretni egyet jelent a "feltámadással". Szilágy Tibor az előadásról: – Ez a darab szólhat rólam és mindazokról, akik egy életre kötelezik el magukat az alkotás iránt.
2015. december 1., 8. JEGYVÁSÁRLÁS: JEGYFOGLALÁS: // 06-1-269-66-10 JEGYÁR: 1800 Ft
Ebben a műben sűrített formában, ha lehet még intenzívebben érződik az író kitörési-újrakezdési vágya a börtönként megtapasztalt mindennapokból, Ibsen megfogalmazza ugyanezt a fiatal feleség, a művész és a régi modell szemszögéből is. Talán egyedül a medvevadász karaktere az, aki elég ösztönösen éli le az életet ahhoz, hogy ne gondolkodjon az értelmén. Ő az egyetlen, aki pillanatnyi állapotában is köszöni, jól van. Az RS9 intim tere teljesen alkalmas, hogy a szószínház érvényesüljön. Az előadást Lábán Katalin rendezte, akihez az első emblematikus Sirály-élményem is fűződik, még 1994 szeptemberéből. Az előadásban a gyógyfürdő teraszára helyezett fonott karosszékekre nézve ez ismét eszembe jutott, akár ugyanezek is szerepelhettek annak a díszletében. Én igazán szeretem azt a típusú színházat, amely kizárólag csak a színészi játékra épít, így nem hiányoltam semmiféle további illusztratív helyszín-ábrázolást. Az előadás második fele a kopár hegyen játszódik, szakadékok felett - ezt is el tudtuk képzelni.
Ibsen ha mi holtak feltámadunk za
A didaktikus mondatok, amelyekhez nem kevés romantika is társul, talán a mű népszerűtlenségét könnyen magyarázhatják - egy biztos, hogy a néző garantáltan be fogja látni, hogy a bemutatott érzéketlen művész sorsa törvényszerűen tragikus, hegyi lavina nélkül is, az újabb kísérlet is reménytelen. Ibsen nemcsak a múlt előszedegetését kedveli, de a látványos szimbólumokat is. Nem tudom, hogy miként képzelte a hegymászó jelenet színpadi megvalósítását (köddel, lavinával, szakadékba zuhanással), egy biztos, hogy ezeket manapság akár vetítéssel is meg lehetne csinálni, de nem vinne minket előre. Ami jól jött a darabnak, éppen ezen jelenetek terjedelmének-súlyának a csökkentése. Ez használt, de még így is nagyon kimódoltnak érződik a lezárás. (Egyébként is sokkal tragikusabb és nyomasztóbb túlélni, hosszan kínlódni, mint egy lavina hatására néhány perc alatt meghalni. ) Nem ez az első darab mostanában, amelyik fő témája éppen "a meghalunk nemsokára, pedig még nem is éltünk" gondolat - persze lehet, hogy csak én láttam ebből a nézőpontból a múlt héten a Két nénit, a Szép napok at is.
Nagy ajándéknak tartom, hogy eljátszhatom ezt a szerepet, hiszen amit a szobrász a művészetével képvisel, gyakorlatilag lehetne az ars poeticám is - mondta Szilágyi Tibor. Ibsennek ez egy életrajzi pillanatokat felölelő búcsúdrámája, összefoglalója az írói, alkotói munkásságának, s a történetet feltételezhetően Auguste Rodin szobrászművész élete ihlette.
Nem tudom, hogy a darabválasztás volt-e előbb, vagy a rendező nekik keresett feladatot, mindenesetre jó ez a kombináció, Facskó Mara kellően racionális Maja, aki ettől még kellően érzékeny is, tudja, hogy már elveszítette érdekességét és a férjét már nem érdekli igazán. Irene, a múltból hirtelen visszatérő nő rebbenékeny, sőt akár idegbetegnek is nevezhető, érezzük azt, hogy az egykori szerelem mindennél erősebb benne még most is. Jó a kontraszt a két nő között. Két egészen eltérő alkatú nő mellett láthatjuk Rubek, a szobrász kapcsolatteremtésre való képtelenségét, Koleszár Bazil Péter alakításában lehetünk magánéleti kudarcának tanúi. Kellően megfáradt, rezignált, talán azt egy fokkal kevésbé hisszük el neki, hogy valóban lenne benne energia és főleg hit a váltásra. Az előadás feltétlenül érdekes, azon túl is, hogy egy nem játszott Ibsen darab került általa be a pesti színházak kínálatába, tükörként is működhet, hiszen alkalmat ad arra, hogy most is átgondoljuk, hogy mi legalább nagyjából azon az ösvényen haladunk-e, amelyiken szeretnénk, milyen a kapcsolatunk a minket körülvevő emberekkel és ennek a minősége mennyiben múlik rajtunk.
Lehet, hogy az író, mint vélik, valóban Rodinről mintázta főhősét. Lehet, hogy hazájába hosszú idő után visszatérő idősödő önmagáról. A főszerep nem egy személyé, hanem az elmúlásé. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. A bemutató nézője arra ugyancsak gondolhat: az idén huszonöt éves színházalakulat tavaly ősszel vesztette el alapítóinak egyikét, igazgatóját, a rendező Dobay Dezsőt. 2012 novemberében számos itteni előadás meghatározó vendégművésze, Vallai Péter távozott az élők sorából, hogy immár a Rumbach Sebestyén utcai játszóhely, a Vallai-kert viselje nevét. A 2006-ban elhunyt, pályája vége felé ebben a közösségben megújuló Balkay Géza emléke szintén eleven még. Lábán Katalin rendezése felfogható az alkotók és a közönség együttes megemlékezésének, színházi előadás formájában végbemenő gyászmunkának is. Koleszár Bazil Péter, Álmosd Phaedra Az egyre rövidülő eredeti három felvonást alig nyolcvan perc szünet nélküli szertartásába foglaló premier nem sokat változtatott vagy kurtított Kúnos László elegáns, józan hangvételű, "tárgyias" fordításán, s nem csente ki belőle az Ibsen előírta csendeket.
D�szlet dolg�ban is csak a harmadik felvon�s d�szlet�ben van n�mi st�lus, a t�bbi alig m�s, mint konvencion�lis ut�ncsin�l�sa az instrukci� szavainak, fant�zia �s invenci� n�lk�l. A V�gszinh�z Ibsen ir�nti kegyelet�t akarta ler�ni ezzel az el�ad�ssal. De �rdemes-e ilyet csin�lni, ha nem adj�k meg hozz� a kell� eszk�z�ket �s nem fek�sznek bele kell� elm�lyed�ssel a feladatba? Kegyelet az, amit hit �s meggy�z�d�s n�lk�l csin�lnak? M�g arra sem ford�tottak gondot, hogy ezt a sz�veg�ben is k�nyes darabot a megl�v� legjobb ford�t�sban adj�k el�. Itt volt erre Hajdu Henrik ford�t�sa, mely igazi Ibsen-�rt� �s po�ta eredeti norv�g nyelvb�l k�sz�lt m�ve. �rthetetlen, hogy m�rt mell�zt�k ezt �s m�rt v�lasztottak az el�ad�s c�lj�ra egy bizony�ra nem eredetib�l k�sz�lt, st�lusban is k�z�pszer� ford�t�st.